Az elsők letették az állampolgársági esküt
Nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a hétfőn Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség - mondta Kövér László a magyar sajtó képviselőinek a rendezvény után a székelyföldi városban.
Az Országgyűlés elnöke hétfőn reggel Székelyudvarhelyen részt vett az ottani Állampolgársági Tájékoztató Iroda felavatásán, majd Csíkszeredába utazott. A főkonzulátus épületében maga is jelen volt a honosítást igénylők első csoportjának ünnepélyes eskütételén.
Az esemény után újságíróknak adott nyilatkozatában kifejtette: történelmi pillanat volt ez nemcsak azoknak az életében, akik részt vettek ezen az eskütételen, hanem a magyar nemzet történetében is, hiszen ez az első állampolgári eskütétel Erdélyben, amióta a visszahonosításról szóló törvényt elfogadták.
Kövér László szerint ez az ünnepélyes aktus egyrészt lezár néhány szomorú fejezetet a magyarság történelmében, másrészt viszont új fejezetet nyit. Mint fogalmazott, az új korszak azzal kezdődött, hogy tavaly a választók - kétharmados parlamenti mandátumtöbbséget biztosítva - a Fidesz-KDNP szövetséget bízták meg az ország vezetésével.
A választások nyomán alakult parlament elfogadta a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, amellyel szimbolikusan, erkölcsi-politikai értelemben lezárta a Trianon óta eltelt kilencven esztendőt - emlékeztetett Kövér László. Szerinte ezáltal a magyarság a jövő felé tekinthet, így nem kell jóvátehetetlen tragédiaként megélnie azt, ami 1920-ban történt. "Inkább abból merítsünk erőt, hogy azóta is megmaradtunk, azóta is együvé tartozunk, a megváltozott körülmények között most már képesek vagyunk összeadni erőinket" - mondta.
Az új korszak részének nevezte a honosítási törvény elfogadását is, akárcsak azt, hogy az Országgyűlés új alkotmányt készül megtárgyalni és elfogadni hitet téve az egységes nemzet mellett. Ez állásfoglalás lesz amellett - tette hozzá -, hogy a mindenkori magyar állam és a mindenkori magyar kormány a jövőben már nem csupán "felelősséget érez", hanem "felelősséget visel" azok iránt a magyar közösségek iránt, amelyeket a történelem elszakított a magyar államtól.
